A diákok többsége nem érti azt, amit olvas

Nemzetközi összehasonlításban idén is meglehetősen az átlag alatt teljesítettek a romániai tanulók. A PISA-felmérések fókuszában idén is a szövegértés állt, a felmérések eredményei pedig komoly hiányosságokat tártak fel a hazai diákok tudását illetően.

A PISA-felmérést 2000-től kezdve háromévente rendezik meg országunkban is, és keretében a diákok olvasási készségeit, matematikai és természettudományi ismereteit vizsgálják. A felméréssorozat célja azt kutatni, hogy az iskolások mennyire képesek hétköznapi problémák megoldására alkalmazni a tanultakat, s mennyire tudják majd megállni a helyüket a munkaerőpiacon, illetve továbbképezni magukat. A felmérés keretében 150-200 iskolából választanak ki reprezentatív mintát.

A 60 országban elvégzett mérés eredményei azért hasznosíthatók közvetlenül az oktatásban, mert a PISA-kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy miként boldogulnak világszerte a diákok az eléjük kerülő szövegek értelmezésével.

Az utóbbi felmérés eredménye komoly hiányosságokat tárt fel: kiderült, hogy a hazai diákok többsége szövegértési problémákkal küszködik. A Romániai Országos Vizsgáztató és Értékelő Központ egy pályázatot írt ki, amely pontosan ezt a helyzetet próbálja orvosolni. A pályázatban mintegy 140 szakember és pedagógus vesz részt, és ennek egyik magyar nyelvű képviselőjével - Gál Gyöngyi magyar szaktanfelügyelővel - beszélgettünk a fennálló helyzetről.

A pedagógus elmondta: a pályázat révén az új tanügyi törvény alapján próbálják meg kidolgozni azokat a lépéseket, melyek alapján a romániai oktatás megpróbál felzárkózni a nemzetközi felmérések követelményeinek.

„Ezek a mérések nemrég olyan mutatókat hoztak, amelyek Romániát nem igazán kedvező helyzetben helyezik el a többi tagállamok között. Mint köztudott, a mérések nem tanterv központúak, hanem céljukat inkább a munkaerőpiac felől közelítik meg. Eredményeik visszajelzést adnak az iskolarendszerről, azokról a mozgásokról, amelyek időközben történtek a társadalomban, és természetesen irányt mutatnak, hogy milyen változásokat lehet bevezetni a tanügyi rendszerben az eredmények javítása végett." - magyarázta a pedagógus.

A felmérések folyamán eddig a szövegértés kapott a legnagyobb hangsúlyt, ugyanis ahhoz, hogy a diák egy matematikai, vagy bármilyen más feladatot meg tudjon oldani, értenie kell a szöveget. A felmérések 2000 óta nálunk is megtörténtek, de eddig nem szenteltek az eredményeknek ekkora figyelmet, és most mikor már a 2009-es mérésen is túl vagyunk, és hogy az eredmények nemhogy javultak volna, hanem a többi országhoz képest stagnálnak, valamint az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) átlagát sem érik el, ekkor válik égetően fontossá, hogy valamit tenni kell.

Az új elveket, a javító lépéseket szakemberek bevonásával próbálják most kidolgozni, ugyanis egy olyan képzett szakembergárdára van most szükség, amely képes értelmezni ezeket az eredményeket, és ezek értelmezése alapján változtatnak majd az iskolai curriculumon, amelyen a tanügyi törvények alapján, a nemzetközi elvárásoknak megfelelően igazítanak.- tudtuk meg Gáltól.

„Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy az olvasásra és a szövegértésre nagy hangsúlyt fektetnek, hiszen nekünk olvasott embereknek furcsa és sajnálatos hallani azt, hogy a diákok többsége nem érti azt, amit olvas. Az aki sokat olvas, szeret olvasni és belső indíttatásból olvas mintegy három évvel jár előtte szövegértésben annak, mint aki ritkán, vagy egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe. A szövegértésre az is hatással van, hogy mennyire változatosak a szövegtípusok. - véleményezi Gál Gyöngyi.